Abba akartam hagyni az írást. Szüneteltetni, de mindenképpen ott van bennem a vágy, hogy maradandót hagyjak magam után a világra. Minimum ennyivel hozzá kell járuljak az utódjaimnak, hogy az anyjuk, bár nem élt egy népszerű életet, mégis hagyott valamit maga után.
Digitális lábnyomot. Jól ki lesznek ezzel segítve. Igazából nem tudom hányadik digitális lábnyomom ez, de mindegy is.
Azonban az újra kezdés teljesen más alapokon nyugszik. Összedobtam egy alap sablont és el kezdtem írni. Még egy új e-mail címet is képes voltam gyártani ezért. Viszont nincs Insta, sem pedig Facebook oldal. Nem csatoltam a régi blogom oldalait. Egyelőre csak írni akarok. Semmi többet. Nem vágyom a címlapra, sem pedig feltűnésre. Csupán garázdálkodni akarok az internet egy zugában. Bele kiabálni a nagy világba az életem, a gondolataim, az érzéseim. Úgy tűnik nekem erre szükségem van. Hol akarom elkezdeni? Ugyan kérlek! Azt se tudom, hogy ebből mi fog kerekedni, nemhogy azt, hogy hol is kezdjem!
képforrás: pexels.com
Az már biztos, hogy nem ott, hogy miért éppen a x. blogot kívánom az utódjaimnak szánni, mert nem tudom erre a választ.
Amúgy meg 26 éves vagyok. Nem, nem az a fiatal cicababa, akit az instagram oldalon szexi, szponzorált bikiniben látsz pózolni egy bérelt jachton. Nem, én az a csaj vagyok, aki mellett amúgy simán elmész az utcán. Az a csaj, aki még mindig nem tudja rendesen használni az instát, csak bohóckodik ott.
Az a csaj vagyok, aki sokadjára kezdte újra az életét.
Az a csaj, aki már rutinos a költözködésben, akár egyik városból a másikba, hogy boldogulni tudjon, no meg persze, hogy boldog legyen.
Az a csaj, aki képes ezredjére is felállni a padlóról, ha az élet adta pofon esetleg odaküldte volna.
Az a csaj, aki éppen eme írás közben Mozartot hallgat, pedig esküszöm ki sem néznéd belőle, miután Timmy Trumpet dübörög a kocsijában.
Az a csaj, akinek még nem nagyon volt önálló életében állandóság csak ingadozás.
Egyszerű vagyok, ahogyan ezt a blogot is teljesen egyszerűnek szánom. Nekem szükségem van erre a helyre. Elvégre a Cafeblog adott otthont a népszerű blogjaimnak is. Most pedig szeretném, ha búvóhelyet adna aztán, ha úgy tartja úrinői kedvem, akkor előjövök és megmutatom magam a világnak.
Amennyiben velem maradsz és szeretnél egyszerű dolgokról esti mesét hallgatni, akkor tarts velem! Én mesélek! Bárkinek! Neked is! Viszont még mindig egyelőre csak magamnak! Egyszer az életben muszáj, hogy első is legyek a saját életemben és ne az utolsó, akitől már majdnem mindent megvontak.
Szóval el kezdem! Írok és írok, mert sóvárog utána a lelkem!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: